Konferenciák a Bolgár Kulturális Fórum szervezésében

1999-es megalakulása óta a Bolgár Kulturális Fórum Egyesület kiemelt feladatának tartja a magyarországi bolgár tudományos élet támogatását, amihez tudományos ülésszakok szervezésével, tanulmánykötetek kiadásával járul hozzá.

I. “Toma Visanov és kora” c. konferencia, koncert és kiállítás. 2008. november 21.

A szűk szakmai körön kívül ez idáig szinte ismeretlen ikonfestő alakja és munkássága köré szőtt konferencia, illetve az ő ikonjainak fényképeiből készült kiállítás ötlete Nagy Márta művészettörténész, egyetemi docenstől származott, ezt egészítette ki, illetve zárta le méltóképpen a Szt. Efrém férfikar koncertje a Bolgár Ortodox Templomban. Az ülésszakon 12 előadás hangzott el, amelyek közül kettő Toma Visanov személyével és munkásságával foglalkozott, míg a többi a korszak néprajzi, vallástörténeti, és nyelvészeti összefüggéseit tárta fel. A konferencia tanulmánnyá átdolgozott anyagaiból kötet is megjelent, “Toma Visanov és kora – vallási és kulturális kapcsolatok Magyarország és a Balkán között a XVIII. században” címmel (szerk. Doncsev Toso és Menyhárt Krisztina, Budapest, 2009).

II. “Ohridi Szt. Naum magyarországi kultusza” c. nemzetközi konferencia és kiállítás. 2010. október 14-15.

910. december 23-án hunyt el Ohridi Szt. Naum, akit a pravoszláv egyház a hét felvilágosító szent egyikeként tart nyilván. Az a tény, hogy Naum a Metód-misszióval Magyarországon is járt, sőt a nagyobb Naum-legenda elsőrendű történelmi forrás a magyarok honfoglalásáról, évszázadokkal később pedig a hazánk települt macedonovlahok és görög kereskedők hozták vissza Magyarországra a szent kultuszát, indokolta, hogy nemzetközi konferencia keretében emlékezzünk meg róla, illetve, hogy ikonkiállításon mutassuk be a szentről készült régi és mai ikonokat is (kurátor: Nagy Márta docens). A konferencián bolgár, magyar, román, makedón, illetve németországi kutatók tartottak, több mint 20 előadást, amelyek művészettörténeti, vallástörténeti, néprajzi és kultúrtörténeti szemszögből elemezték Ohridi Szt. Naum, illetve a szentek kultuszának kérdéskörét, Magyarország és a Balkán kapcsolatainak kontextusában.
2011-ben jelent meg a „Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai. Tanulmánykötet Ohridi Szt. Naum halálának 1100. évfordulójára” c. kötet, amely nagyrészt a konferencia anyagait, illetve a Szt. Naumról írt fontosabb tanulmányokat mutatja be (szerk. Doncsev Toso – Menyhárt Krisztina – H. Tóth Imre, Budapest, 2011).

III. A nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. században és a 20. század első felében. 2012. október 12., Budapest.

Az országos tudományos konferencia célja jobban megismerni és a tágabb közönséggel is megismertetni a nemzetiségek szerepét a magyar gazdaság és kultúra fejlesztésében egy viszonylag hosszú periódusban (19 sz. és 20. század közepe). A konferencia másik célkitűzése a gazdaság és kultúra kölcsönhatásának feltárása, azon működési mechanizmusok megismerése, amelyek a gazdaság sikeres szereplőit arra késztetik, hogy aktívan részt vegyenek nemzetiségük kultúrájának, oktatásának vagy egyházügyének támogatásában. Reményeink szerint ezzel a színvonalas tudományos rendezvénnyel hozzájárulhatunk a Magyarország és a nemzetiségek közös történetének további megismeréséhez, rávilágíthatunk a nemzetiségi csoportok hozzájárulására a magyar gazdasági fejlődésben, megismerhetjük a gazdasági szereplők kulturális támogató tevékenységét, és végső soron segíthetjük a békés egymás mellett élés és elfogadás folyamatát. A konferencián összesen 14 előadás hangzott el, a bolgár, szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nemzetiségek kutatóitól. A témák nem csak a gazdaság és kultúra kapcsolatát vizsgálaták, hanem kitértek az egyes népcsoportok kulturális tevéknyégére, demográfiai jellemzőire, vagy a magyar történetírás szemléletmódjának változásaira.
A konferencia munkanyelve a magyar és a bolgár volt, az előadások absztraktjait két nyelven, külön füzetben jelentettük meg. Már készül a konferencia előadásaiból a tanulmánykötet, amelynek címe:
Gazdaság és kultúra: a nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. és a 20. században.

IV. „A mai bulgarisztika tudományos perspektívái” c. nemzetközi tudományos konferencia. 2014. április 28-29., Budapest.

2014. április 28-29-én került megrendezésre Budapesten a „A mai bulgarisztika tudományos perspektívái c. nemzetközi konferencia, amelynek szervezője a Bolgár Kulturális Fórum Egyesület és az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék (bolgár szak). A konferenciára a bolgár szak megalapításának 60., a Magyarországi Bolgárok Egyesületének 100. és a Bolgár Kulturális Fórum 15. évfordulója alkalmából került sor. A konferencia helyszíne az ELTE Múzeum körúti kampusza volt. A konferenciára rendkívül nagy volt az érdeklődés, 77 előadás hangzott el, négy szekcióban: irodalom, nyelvtudomány, kultúra és magyar–bolgár kapcsolatok. A résztvevők hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek képviselői, a 18 magyarországi előadó mellett, 47-en érkeztek Bulgáriából, 12-en pedig további 10 országból (Ausztria, Franciaország, Csehország, Szlovákia, Németország, Románia, Ukrajna, Oroszország, Lengyelország, India).

A konferencián nemcsak már elismert kutatók vettek részt előadással, hanem bemutatkozhattak a fiatal kutatók is – több mint 10 doktorandusz, illetve egyetemi hallgató tartott beszámolót folyamatban lévő tudományos munkájáról. A jelen rendezvény a harmadik olyan konferencia, amely a Bolgár Kulturális Fórum és az ELTE Szláv Tanszékének együttműködésében valósul meg (Ohridi Szt. Naum-emlékkonferencia 2010; Gazdaság és kultúra 2012), az ülésszakok sikere azt mutatja, hogy e két műhely komoly tudományos tekintélyt vívott ki magának. A konferencia előadásai nyomtatott és elektronikus formában is hozzáférhetőek, a konferencia tanulmánnyá átdolgozott anyagait tartalmazó kötet 2015-ben jelent meg, szerkesztői Dudás Mária, Menyhárt Krisztina és Nataliya Nyagolova. A konferencia plenáris és szekció-előadásairől videofelvétel is készült, ami tudományos és oktatási célokra is szolgálhat.

„A bolgár nyelv és kultúra kutatási perspektívái napjainkban” c. nemzetközi konferencia a magyar közvélemény figyelmét is ráirányította a bolgár nemzetiségre, a magyar–bolgár kapcsolatok fontosságára és hazai bulgarisztika tudományos eredményeire.

V. „Magyarország és a keleti kereszténység – kultuszok, templomok, nyelvemlékek” c. tudományos konferencia. 2016. május 24., Budapest.

2016. május 24-én az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék bolgár szakja és a Bolgár Kulturális Fórum negyedik alkalommal szervezett közös konferenciát. A kerekasztal-konferencia a magyarországi bolgár ortodox egyházközösség 100. évfordulója és május 24. - a bolgár kultúra és szláv írásbeliség ünnepnapja alkalmából került megrendezésre Magyarország és a keleti kereszténység – kultuszok, templomok, nyelvemlékek címmel.

A téma felkeltette több tudományág kutatóinak érdeklődését. Az előadók az ELTE Szláv Filológia Tanszékének oktatói, valamint a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Iparművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és más intézmények munkatársai és kutatói voltak.

Az előadások témája változatos képet alkotott. A művészettörténészek ikonokat mutattak be és elemeztek (Nagy Márta, Terdik Szilveszter), a grábóci szerb ortodox monostor jelentőségét ismertették (Golub Xénia). Halhattunk előadásokat női szentekről – Szt. Paraszkéva és Szt. Marina (Puskás Bernadett, Menyhárt Krisztina). A nyelvészek a nyelvemlékek történeti jelentőségére fektették a hangsúlyt, szlovén kéziratos könyvek (Dudás Előd), szlovák arany miatyánk (Császári Éva), Codex Zographiensis tőszámnevei (Pozsgai István) vagy trojani damaszkin nyelvtörténeti jelentősége (Dudás Mária) stb. Az első bolgár–szerb önéletrajz megjelenését Farkas Baráti Mónika mutatta be. A konferencia anyagából tanulmánykötet készült.

VI. „Szláv kulturális örökségeink: nyelv, folklór, irodalom” c. tudományos kerekasztal-konferencia. Budapest, 2019. május 17.

2019. május 17-én, a Bolgár Kulturális Intézetben került megrendezésre a Szláv kulturális örökségeink: nyelv, folklór, irodalom c. tudományos kerekasztal-konferencia, amelynek szervezői a Bolgár Kulturális Fórum, az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékének bolgár szakja, illetve a Bolgár Kulturális Intézet voltak. Ez volt soron a hatodik közös rendezésű tudományos ülésszak.

A konferencián összesen 16 tudományos előadás szerepelt, az előadók az ELTE, a MTA, a Szegedi Tudományegyetem és Selye J. Egyetem képviseletében érkeztek. A rendezvényen a bolgár, a horvát, a lengyel, a szlovák és a szlovén nemzetiség nyelvéről, irodalmáról, történelméről és folklórjáról hangzott el előadás.

A bolgárokhoz kapcsolódó előadások igen széles témaköröket öleltek fel: az óbolgár nyelv számneveinek jellemzői (Pozsgai István), a kortárs bolgár regények magyarországi recepciója (Farkas-Baráthi Mónika), a bánáti bolgárok története (Vindus Melinda), a szláv mítosz megjelenése a bolgár hitvilágban (Papadopulosz-Petkova Adriana), a bor és a szőlő mitológiájának bolgár vonatkozásai (Juricskayné Szabeva Aszja), a magyar és bolgár sporttal kapcsolatos frazeológia (Dudás Mária), a várnai csata és a magyar–bolgár kapcsolatok (Menyhárt Krisztina), illetve a magyar–bolgár tudományos együttműködések a folklór területén (Jankova Veneta).

A szlovák nemzetiségről három előadás szólt: István Anna a szlovák nyelvű sajtó szerepéről beszélt az önkéntes áttelepítés kapcsán, Zsilák Mária bemutatta, hogyan ünnepelték Nagybánhegyesen Cirill és Metód misszióját éhínség idején, Rágyanszki György pedig a szlovák irodalmi nyelv és az antialkoholista propaganda kapcsolatát tárta fel. Várnai Dorota a magyarországi lengyelek kulturális és irodalmi életét ismertette, míg Pátrovics Péter egy régi lengyel szokást, a Moréna-égetést mutatta be. Lukácsné Bajzek Mária a muraközi vidék szlovén és interkulturális világáról beszélt, Dudás Előd pedig megpróbált rekonstruálni egy régen eltűnt horvát dialektust a Zenetudományi Intézetben őrzött népdalok segítségével.

A konferencia előadásai tanulmánykötetben jelennek meg. A rendezvényt az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő támogatta.

 

1%-os felhívás!

Tisztelettel kérjük Önöket, hogy a SZJA 1%-ról rendelkező nyilatkozatukban támogassák a Bolgár Kulturális Fórum céljait, törekvéseit. Bolgár Kulturális Fórum Egyesület. Adószám: 18168499-1-43
Az eddigi felajánlásokat, támogatásokat az egyesület vezetősége ezúton is köszöni, és továbbra is számít rájuk!

 

Szeretne értesülni programjainkról?

Kérjük, küldje el nevét és e-mail elérhetőségét a bolgarforum@mail.bg címünkre és értesíteni fogjük Önt az aktuális eseményeinkről.
 

Adományozás

Adományokat és támogatásokat szívesen fogadunk a Bolgár Kulturális Fórum 11709002-20121503 bankszámlájára. A befolyt összegeket az egyesület Alapszabályában rögzített kulturális céljai és tevékenysége megvalósítására fordítja.

 

Támogatóink: