Konferenciák a Bolgár Kulturális Fórum szervezésében

1999-es megalakulása óta a Bolgár Kulturális Fórum Egyesület kiemelt feladatának tartja a magyarországi bolgár tudományos élet támogatását, amihez tudományos ülésszakok szervezésével, tanulmánykötetek kiadásával járul hozzá.

I. “Toma Visanov és kora” c. konferencia, koncert és kiállítás. 2008. november 21.

A szűk szakmai körön kívül ez idáig szinte ismeretlen ikonfestő alakja és munkássága köré szőtt konferencia, illetve az ő ikonjainak fényképeiből készült kiállítás ötlete Nagy Márta művészettörténész, egyetemi docenstől származott, ezt egészítette ki, illetve zárta le méltóképpen a Szt. Efrém férfikar koncertje a Bolgár Ortodox Templomban. Az ülésszakon 12 előadás hangzott el, amelyek közül kettő Toma Visanov személyével és munkásságával foglalkozott, míg a többi a korszak néprajzi, vallástörténeti, és nyelvészeti összefüggéseit tárta fel. A konferencia tanulmánnyá átdolgozott anyagaiból kötet is megjelent, “Toma Visanov és kora – vallási és kulturális kapcsolatok Magyarország és a Balkán között a XVIII. században” címmel (szerk. Doncsev Toso és Menyhárt Krisztina, Budapest, 2009).

II. “Ohridi Szt. Naum magyarországi kultusza” c. nemzetközi konferencia és kiállítás. 2010. október 14-15.

910. december 23-án hunyt el Ohridi Szt. Naum, akit a pravoszláv egyház a hét felvilágosító szent egyikeként tart nyilván. Az a tény, hogy Naum a Metód-misszióval Magyarországon is járt, sőt a nagyobb Naum-legenda elsőrendű történelmi forrás a magyarok honfoglalásáról, évszázadokkal később pedig a hazánk települt macedonovlahok és görög kereskedők hozták vissza Magyarországra a szent kultuszát, indokolta, hogy nemzetközi konferencia keretében emlékezzünk meg róla, illetve, hogy ikonkiállításon mutassuk be a szentről készült régi és mai ikonokat is (kurátor: Nagy Márta docens). A konferencián bolgár, magyar, román, makedón, illetve németországi kutatók tartottak, több mint 20 előadást, amelyek művészettörténeti, vallástörténeti, néprajzi és kultúrtörténeti szemszögből elemezték Ohridi Szt. Naum, illetve a szentek kultuszának kérdéskörét, Magyarország és a Balkán kapcsolatainak kontextusában.
2011-ben jelent meg a „Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai. Tanulmánykötet Ohridi Szt. Naum halálának 1100. évfordulójára” c. kötet, amely nagyrészt a konferencia anyagait, illetve a Szt. Naumról írt fontosabb tanulmányokat mutatja be (szerk. Doncsev Toso – Menyhárt Krisztina – H. Tóth Imre, Budapest, 2011).

III. A nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. században és a 20. század első felében. 2012. október 12., Budapest.

Az országos tudományos konferencia célja jobban megismerni és a tágabb közönséggel is megismertetni a nemzetiségek szerepét a magyar gazdaság és kultúra fejlesztésében egy viszonylag hosszú periódusban (19 sz. és 20. század közepe). A konferencia másik célkitűzése a gazdaság és kultúra kölcsönhatásának feltárása, azon működési mechanizmusok megismerése, amelyek a gazdaság sikeres szereplőit arra késztetik, hogy aktívan részt vegyenek nemzetiségük kultúrájának, oktatásának vagy egyházügyének támogatásában. Reményeink szerint ezzel a színvonalas tudományos rendezvénnyel hozzájárulhatunk a Magyarország és a nemzetiségek közös történetének további megismeréséhez, rávilágíthatunk a nemzetiségi csoportok hozzájárulására a magyar gazdasági fejlődésben, megismerhetjük a gazdasági szereplők kulturális támogató tevékenységét, és végső soron segíthetjük a békés egymás mellett élés és elfogadás folyamatát. A konferencián összesen 14 előadás hangzott el, a bolgár, szlovák, román, ukrán, szerb és horvát nemzetiségek kutatóitól. A témák nem csak a gazdaság és kultúra kapcsolatát vizsgálaták, hanem kitértek az egyes népcsoportok kulturális tevéknyégére, demográfiai jellemzőire, vagy a magyar történetírás szemléletmódjának változásaira.
A konferencia munkanyelve a magyar és a bolgár volt, az előadások absztraktjait két nyelven, külön füzetben jelentettük meg. Már készül a konferencia előadásaiból a tanulmánykötet, amelynek címe: Gazdaság és kultúra: a nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége Magyarországon a 19. és a 20. században.

IV. „A mai bulgarisztika tudományos perspektívái” c. nemzetközi tudományos konferencia. 2014. április 28-29., Budapest.

2014. április 28-29-én került megrendezésre Budapesten a „A mai bulgarisztika tudományos perspektívái" c. nemzetközi konferencia, amelynek szervezője a Bolgár Kulturális Fórum Egyesület és az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék (bolgár szak). A konferenciára a bolgár szak megalapításának 60., a Magyarországi Bolgárok Egyesületének 100. és a Bolgár Kulturális Fórum 15. évfordulója alkalmából került sor. A konferencia helyszíne az ELTE Múzeum körúti kampusza volt. A konferenciára rendkívül nagy volt az érdeklődés, 77 előadás hangzott el, négy szekcióban: irodalom, nyelvtudomány, kultúra és magyar–bolgár kapcsolatok. A résztvevők hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek képviselői, a 18 magyarországi előadó mellett, 47-en érkeztek Bulgáriából, 12-en pedig további 10 országból (Ausztria, Franciaország, Csehország, Szlovákia, Németország, Románia, Ukrajna, Oroszország, Lengyelország, India).

A konferencián nemcsak már elismert kutatók vettek részt előadással, hanem bemutatkozhattak a fiatal kutatók is – több mint 10 doktorandusz, illetve egyetemi hallgató tartott beszámolót folyamatban lévő tudományos munkájáról. A jelen rendezvény a harmadik olyan konferencia, amely a Bolgár Kulturális Fórum és az ELTE Szláv Tanszékének együttműködésében valósul meg (Ohridi Szt. Naum-emlékkonferencia 2010; Gazdaság és kultúra 2012), az ülésszakok sikere azt mutatja, hogy e két műhely komoly tudományos tekintélyt vívott ki magának. A konferencia előadásai nyomtatott és elektronikus formában is hozzáférhetőek, a konferencia tanulmánnyá átdolgozott anyagait tartalmazó kötet 2015-ben jelent meg, szerkesztői Dudás Mária, Menyhárt Krisztina és Nataliya Nyagolova. A konferencia plenáris és szekció-előadásairől videofelvétel is készült, ami tudományos és oktatási célokra is szolgálhat.

„A bolgár nyelv és kultúra kutatási perspektívái napjainkban” c. nemzetközi konferencia a magyar közvélemény figyelmét is ráirányította a bolgár nemzetiségre, a magyar–bolgár kapcsolatok fontosságára és hazai bulgarisztika tudományos eredményeire.

V. „Magyarország és a keleti kereszténység – kultuszok, templomok, nyelvemlékek” c. tudományos konferencia. 2016. május 24., Budapest.

2016. május 24-én az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék bolgár szakja és a Bolgár Kulturális Fórum negyedik alkalommal szervezett közös konferenciát. A kerekasztal-konferencia a magyarországi bolgár ortodox egyházközösség 100. évfordulója és május 24. - a bolgár kultúra és szláv írásbeliség ünnepnapja alkalmából került megrendezésre Magyarország és a keleti kereszténység – kultuszok, templomok, nyelvemlékek címmel.

A téma felkeltette több tudományág kutatóinak érdeklődését. Az előadók az ELTE Szláv Filológia Tanszékének oktatói, valamint a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Iparművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és más intézmények munkatársai és kutatói voltak.

Az előadások témája változatos képet alkotott. A művészettörténészek ikonokat mutattak be és elemeztek (Nagy Márta, Terdik Szilveszter), a grábóci szerb ortodox monostor jelentőségét ismertették (Golub Xénia). Halhattunk előadásokat női szentekről – Szt. Paraszkéva és Szt. Marina (Puskás Bernadett, Menyhárt Krisztina). A nyelvészek a nyelvemlékek történeti jelentőségére fektették a hangsúlyt, szlovén kéziratos könyvek (Dudás Előd), szlovák arany miatyánk (Császári Éva), Codex Zographiensis tőszámnevei (Pozsgai István) vagy trojani damaszkin nyelvtörténeti jelentősége (Dudás Mária) stb. Az első bolgár–szerb önéletrajz megjelenését Farkas Baráti Mónika mutatta be. A konferencia anyagából tanulmánykötet készült.

VI. „Szláv kulturális örökségeink: nyelv, folklór, irodalom” c. tudományos kerekasztal-konferencia. Budapest, 2019. május 17.

2019. május 17-én, a Bolgár Kulturális Intézetben került megrendezésre a Szláv kulturális örökségeink: nyelv, folklór, irodalom c. tudományos kerekasztal-konferencia, amelynek szervezői a Bolgár Kulturális Fórum, az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékének bolgár szakja, illetve a Bolgár Kulturális Intézet voltak. Ez volt soron a hatodik közös rendezésű tudományos ülésszak.

A konferencián összesen 16 tudományos előadás szerepelt, az előadók az ELTE, a MTA, a Szegedi Tudományegyetem és Selye J. Egyetem képviseletében érkeztek. A rendezvényen a bolgár, a horvát, a lengyel, a szlovák és a szlovén nemzetiség nyelvéről, irodalmáról, történelméről és folklórjáról hangzott el előadás.

A bolgárokhoz kapcsolódó előadások igen széles témaköröket öleltek fel: az óbolgár nyelv számneveinek jellemzői (Pozsgai István), a kortárs bolgár regények magyarországi recepciója (Farkas-Baráthi Mónika), a bánáti bolgárok története (Vindus Melinda), a szláv mítosz megjelenése a bolgár hitvilágban (Papadopulosz-Petkova Adriana), a bor és a szőlő mitológiájának bolgár vonatkozásai (Juricskayné Szabeva Aszja), a magyar és bolgár sporttal kapcsolatos frazeológia (Dudás Mária), a várnai csata és a magyar–bolgár kapcsolatok (Menyhárt Krisztina), illetve a magyar–bolgár tudományos együttműködések a folklór területén (Jankova Veneta).

A szlovák nemzetiségről három előadás szólt: István Anna a szlovák nyelvű sajtó szerepéről beszélt az önkéntes áttelepítés kapcsán, Zsilák Mária bemutatta, hogyan ünnepelték Nagybánhegyesen Cirill és Metód misszióját éhínség idején, Rágyanszki György pedig a szlovák irodalmi nyelv és az antialkoholista propaganda kapcsolatát tárta fel. Várnai Dorota a magyarországi lengyelek kulturális és irodalmi életét ismertette, míg Pátrovics Péter egy régi lengyel szokást, a Moréna-égetést mutatta be. Lukácsné Bajzek Mária a muraközi vidék szlovén és interkulturális világáról beszélt, Dudás Előd pedig megpróbált rekonstruálni egy régen eltűnt horvát dialektust a Zenetudományi Intézetben őrzött népdalok segítségével.

A konferencia előadásai tanulmánykötetben jelennek meg. A rendezvényt az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő támogatta.

Конференции, организирани от Българския културен форум

Още от основаването си през 1999 година Българския културен форум смята за своя основна задача подпомагането на българската наука в Унгария, за което спомага с организирането на конференции и издаването на научни сборници.

I. ”Тома Вишанов и неговата епоха” – международна научна конференция, изложба и концерт. 21. ноември 2008 г.

Идеята за конференцията и изложбата от снимки на икони, свързани с образа на иконописеца Тома Вишанов, досега почти непознат за по-широката публика, произхожда от изкуствоведката доц. Марта Над. Като заключение, вечерта в българската православна църква прозвуча и концерта на мъжкия хор “Св. Ефрем”. На конференцията бяха изнесени 12 доклада, от които два се занимаваха конкретно с личността и творчеството на Тома Вишанов, докато другите обхващаха етнографски, историко-религиозни и езиковедски аспекти на епохата, в която е живял и творил Вишанов. На изложбата бяха представени фотографии на иконите, рисувани от него в Унгария (куратор: Марта Над, фотограф: Михай Дьомьотьор).
От материалите на конференцията, преработени като научни статии излезе и сборник със заглавие: “Тома Вишанов и неговата епоха – религиозни и културни връзки между Унгария и Балканите през 18 век” (ред.: Тошо Дончев и Кристина Менхарт, Будапеща, 2009 г.).

II. “Култът на св. Наум Охридски в Унгария” - международна научна конференция и изложба, 14-15 октомври, 2010.

На 23 декември 910 г умира св. Наум Охридски, един от светите седмочисленици, почитани от православната църква. Фактът е, че Св. Наум, като член на Методиевата мисия е пребивавал в унгарските земи, а по-голямото му житие е важен извор за заселването на унгарците в Панония. Неговият култ се връща отново в Унгария заедно с македоновлашките и гръците търговци, които се заселват там през 17-18 век. Именно затова беше организирана международна конференция в Будапеща, където беше почетена паметта на св. Наум, а паралелно с това на изложбата бяха представени исторически и съвременни икони, изобразяващи светеца (куратор: Марта Над).
На конференциято учени от България, Унгария, Румъния, Македония и Германия изнесоха общо 20 доклада, които анализираха от изкуствоведска, религиозно-историческа, етнографски и културологическа гледна точка въпросите за живота и дейността на Св. Наум Охридски, както и култът към светците изобщо в контекста на връзките между Унгария и Балканите.
През 2011 г излезе книгата “ Религиозни и обществени връзки между Унгария и Балканите. Сборник в чест 1100 години от смъртта на Св. Наум Охридски” (ред. Тошо Дончев, Кристина Менхарт и Имре Х. Тот, Будапеща, 2011 г), която, заедно с материалите от конференцията, представя и по-важните научни изложения за Св. Наум, писани в Унгария.

III. “Стопанска и културна дейност на националностите в Унгария през 19 век и първата половина на 20 век” – научна конференция, 11-12 октомври 2012 г, Будапеща.

Целта на научната конференция е по-доброто опознаване на ролята на националностите за развитието на унгарското стопанство и икономика в един сравнително дълъг период (19 и началото на 20 век), както и споделяне на резултатите с по-широката публика. Като докладчици се очакват не само представителите на националностите от Унгария, а и всички специалисти (историци, изкуствоведи, антрополози, етнографи) които биха споделили мнението си по въпроса. Друг приоритет на конференцията е разкриването на взаимоотношенията между културата и стопанството, опознаването на онези механизми, които подтикват успешните стопански дейци към подпомагането на културата, образованието и църковното дело на националностите. Предмет на изследване са например българските градинари, циганите-занаятчии, гръцките търговци, немските цехове, но дори и еврейските търговци. Целта на организаторите е с това квалитетно научно мероприятие да допринесат за по-доброто опознаване на общата история на Унгария и националностите й, на приноса на националностите в развитието на унгарското стопанство и икономика, на мецанатската дейност на стопанския елит, и накрая да спомогнат за взаимното приемане и толерантност.
Работни езици на конференцията са унгарския и българския, но в сборника с резюметата ще има възможност да се публикува на собствения малцинствен език. Планува се издаване на сборник от материалите на конференцията.

IV. „Научни перспективи на съвременната българистика” – международна научна конференция. 28-29 април 2014 г., Будапеща.

На 28 и 29 април в Будапеща беше проведена международна конференция със заглавие „Научни перспективи на съвременната българистика“, организатори ѝ бяха Българският културен форум и Славянската катедра (българска специалност) към Будапещенския университет „Л. Йотвьош“. Повод за конференцията бяхя 60 годишнината от основаването на специалността българска филология в Будапещенския университет, 100 години от основаването на Дружеството на българите в Унгария и 15 години от основаването на Българският културен форум. Конференцията беше проведена в кампуса на Филологическа факултет. Интересът към проявата беше много интензивен, прозвучаха 77 доклада в 4 секции: литература, езикознание, култура и българо-унгарски отношения. Участниците пристигнаха от различни университети и научни институти, 18 лектори от Унгария, 47 от България, 12 от 10 различини държави (Австрия, Франция, Чехия, Словакия, Германия, Румъния, Украйна, Русия, Полша и Индия).

В конференцията участваха с доклад не само утвърдени учени, но и младите получиха възможност за изява: над 10 докторанти и студенти запознаха публиката с актуалните си научни дейности. Настоящата конференция е третото общо мероприятие, организирано съвместно от Българският културен форум и Славянската катедра (българска специалност) към Будапещенския университет „Л. Йотвьош“ (конференция за Св. Наум Охридски – 2010 г. и Стопанство и култура – 2012 г.), а успехът на научните сесии показва, че институциите са си извоювали научен авторитет. Писмените варианти на докладите са достъпни в електронна и печатна форма, сборникът със статиите е излязъл 2015 г., редактори са Мария Дудаш, Кристина Менхарт и Наталия Няголова. Докладите на конференцията бяха заснети с камера, което дава възможност за употребяването им за научни и учебни цели.

Международната научна конференция „Научни перспективи на съвременната българистика“ обърна внимание и на унгарската публика върху българската общност, важността на българо-унгарските отношения и научните резултати на българистиката в Унгария.

V. „Унгария и източното християнство – култове, църкви и езикови паметници“ - научна конференция. 24 май 2016 г., Будапеща.

На 24 май 2016 г. българската специалност при Катедрата по славянска филология към университета „Л. Йотвьош“ и Българският културен форум за четвърти път организираха съвместно конференция. Конференцията на кръгла маса беше проведена по случай 100 годишнината от основаването на Българската православна църковна община в Унгария и 24 май – Ден на българската просвета и култура и на славянската писменост, със заглавие „Унгария и източното християнство – култове, църкви и езикови паметници“.

Темата се оказа интересна за учени от различни научни сфери. Участниците бяха преподаватели от Катедрата по славянска филология на Будапещенския университет, от университетите в Сегед и Дебрецен, учени от Музея на приложните изкуства, от Националната библиотека „Сечени“ и др.

Докладите обхванаха много разнообразни теми. Изкуствоведите представиха и анализираха различни икони (Марта Над и Силвестер Тердик), запознаха публиката със значението на сръбския манастир в Грабоц (Ксения Голуб). Чухме доклади за светиците Св. Марина и Св. Параскева (Бернадет Пушкаш, Кристина Менхарт), а езиковедите се занимаваха основно с историческото значение на езиковите паметници: със словенските ръкописни книги (Ельод Дудаш), словашкия „златен“ Отче наш (Ева Часари), числителните имена в Зографското евангелие (Ищван Пожгаи), или значението на Троянския дамаскин в историята на българския език и др. Първата българо-сръбска автобиография беше представена от Моника Фаркаш Барати. Докладите и материалите от конференцията бяха издадени в сборник.

VI. „Славянските ни културни наследства: език, фолклор, литература“ - научна конференция на кръгла маса. Будапеща, 17 май 2019 г.

На 17 май 2019 г. в Българския културен център беше проведена научна конферениця на кръгла маса със заглавие: Славянските ни културни наследства: език, фолклор, литература. Организатори бяха Български културен форум, Специалност „българска филология“ при Будапещенския университет ЕЛТЕ и Българския културен институт. Това беше шестата поредна обща научна проява.

В програмата на конференцията фигурираха общо 16 доклада, участниците представяха ЕЛТЕ, Института по езикознание на Унгарската академия на науките, Сегедския университет и Университета „Я. Шейе“. На мероприятието бяха изнесени доклади, свързани с езика, литературата, историята и фолклора на българската, полската, словашката, словенската и хърватската националност.

Докладите, свързани с българите обхващаха широк спектър: особеностите на старобългарските числителни имена (Ищван Пожгаи), унгарската рецепция на съвременните български романи (Моника Фаркаш Барати), историята на банатските българи (Мелинда Виндуш), реликтите на славянския мит в българската народна митология (Адриана Петкова-Пападопулос), митологията на лозата и виното у българите (Ася Събева-Юричкай), унгарската и българската фразеология, свързана със спорта (Мария Дудаш), битката при Варна в контекста на българо-унгарските отношения и българо-унгарското научно сътрудничество (Венета Янкова).

На словаците в Унгария бяха посветени 3 доклада: Анна Ищван говори за ролята на словашко езичната преса по време на доброволното преселване; Мария Жилак представи как са празнували в село Надбанхедеш хиляда годишния юбилей от мисията на Кирил и Методий въпреки глада и лошата реколта; а Дьорд Радянски разкри връзката между въздържателската литература и словашкия литературен език. Дорота Варнаи представи културния и литературен живот на поляците в Унгария, Петер Патрович говори за един стар полски обичай, „горенето на Морена“. Мария Байзек-Лукач чете доклад за словенския и интеркултурания свят в региона Муракьоз. Ельод Дудаш направи опит за реконстуиране на един вече изчезнал хърватски диалект с помощта на стари народни песни, пазени в Института по музикология.

Докладите от конференцията ще бъдат публикувани в сборник. Мероприятието се подкрепя от Държавния секретариат отговарящ за църковни и националностни въпроси (Фонд „Габор Бетлен“).